Hétköznapi varázslástan -beszélgetéssorozat a Néprajzi Múzeumban

I. rész: október 13. 18:00  Horváth Gideon, Rékai Márk: Queerökológia és mítoszteremtés, beszélgetőtárs Kiss Kata Dóra ,,A közösség táltost hív, ha valaki megbetegszik, megfogyatkozik a vad, ínség vagy valamilyen természeti csapás köszönt be, azaz válsághelyzetben. A táltos ilyenkor megállapítja, hogy az egyensúly hol bomlott meg, majd kiválasztja a szükséges gyógymódot és különböző szertartásokon, áldozatokon keresztül helyreállítja az egyensúlyhiányt. Ilyenkor a táltos szájával szólnak a szellemek." (Kiss Kata Dóra: Szájával szólnak a szellemek. Táltoshagyomány és reziliencia-gyakorlatok az ökológiai válság korában, 2021) ,, Ipolyi Arnold néprajzkutatótól ered az a mai napig vitatott feltételezés miszerint őseink, különböző, állati alakot öltött totemőstől származtatták magukat. Közülük egy lehetett a korai forrásokban még nőstényállatként szereplő csodálatos szarvas is. A róla szóló, feltehetőleg más keleti népektől átvett eredetmondánkat, a szarvas űzés történetet, elsőként Kézai Simon, a Gesta Hungarorum szerzője jegyezte le 1283 körül, ennél korábbi írásos vagy tárgyi emlékünk azonban nem igen akad a pogány istenség ősvallásban betöltött szerepével kapcsolatban" (Rékai Márk, Vadászidény megnyitóbeszéd, 2026)   A kerekasztal résztvevői: Horváth Gideon, képzőművész Rékai Márk, képzőművész, kurátor Kiss Kata Dóra, filozófus, társadalomtudós Martincsák Kata, MaDok-program   Grafika: Hoffmann Tamás Boldizsár    II. rész: október 13. 18:00    Kortmann-Járay Katalin:  A boszorkányság történeti és jelenkori olvasatai, beszélgetőtárs Sz. Kristóf Ildikó  ,, Így a 22. jegyzőkönyv (1681) Debrecen levéltárából, Szabó Gergely vádjáról: „mikor az tüz támadott, az inculpatus ott járt-költ, utzákról utzákra széjjel járt: ő általa ment végbe a tűzi romlás. Az várost fenyegette, hogy ha az ő feleségét megégetik: megsiratja Debrecen várossának még a gyermeke is. Azt is mondta: az micsodás tüzzel az ő feleségét megégetik, hasonló tüzzel égjen meg a város, elsüllyedjen, mint Sodoma és Gomora.” A férfi boszorkányságért máglyára ítélt feleségéről azt állította, az ő tanítványa volt, ezért, s a neki tulajdonított természeti csapásért Szabó Gergely „torturára vonattatik s azután »hóhér által élete elfogy«”." (Kergyó Zsófia: Kortmann Járay Katalin és Mendreczky Karina installációjáról, Gazing at the Stars and the Moon, 2024, Artmagazin)  ,, A bemutatottakon túl - Debrecen esetében legalábbis-volt még egy a mágikus szakértő megítélését látensen befolyásoló, s a lokális kultúr- illetve társadalomtörténet korabeli alakulásából eredő ellentét, amely szintén csak ritkán nyert explicit kifejezést rontás elbeszélésekben: a "legitim" és az "illegitim " orvoslás illetve bábaság problémája.,, ( Sz. Kristóf Ildikó: ,,Ördögi mesterséget nem cselekedtem”, a boszorkányüldözés társadalmi és kulturális háttere a kora újkori Debrecenben és Bihar vármegyében (1998))   A kerekasztal résztvevői: Kortman-Járay Katalin, képzőművész Sz. Kristóf Ildikó, történész, kulturális antropológus Martincsák Kata, MaDok-program    Grafika: Hoffmann Tamás Boldizsár   III. rész: november 17. 18:00  Ulbert Ádám: Animizmus, szellemek a kortárs művészetben, beszélgetőtárs: Gadó Flóra    Ulbert világában a művészi közlés rizomatikus forma – a gombákéhoz hasonló hálózat, amelynek nincs gyökérközpontja, ehelyett horizontálisan, megannyi kapcsolódási pontban fut szét. Furcsa animizmusában a szellem kultúrtörténeti karakter, teremtő erő. (Molnár Ráhel Anna: MINT AHOGY EGY KALEIDOSZKÓP VÁLTOZÓ KÉPEIVEL JÁTSZADOZNAK Jegyzetek Ulbert Ádám művészetéhez, Artmagazin, 2020)   A kerekasztal résztvevői: Ulbert Ádám, képzőművész Gadó Flóra, kurátor Martincsák Kata, MaDok-program     Grafika: Hoffmann Tamás Boldizsár      ----- Felhívjuk figyelmét, hogy az eseményen fénykép és videófelvétel készülhet (esetenként élőkép kerülhet közvetítésre, streamelésre). Kérjük tájékozódjon a Néprajzi Múzeum adatkezelési szabályairól a múzeum weboldalán: Adatkezelési tájékoztató | Néprajzi Múzeum