Matinékoncert: Gőgh Laura, Csölley Martin, Havas-Horváth László és Szabó Ferenc János koncertje

Hubay Jenő kiváló hegedűművészként és a világhírű magyar hegedűiskola megteremtőjeként került be a köztudatba, noha saját korában zeneszerzőként is jelentős volt. Dalai a 19. századi műdal repertoárjához csatlakoznak, felvonultatva a különböző nemzeti dialektusokat, így például a német liedet, a francia mélodie-t és a korabeli magyar dalt. Utóbbinak szép példája az 1880-ban megjelent, Petőfi-versekre írt dalsorozat, amelyet a német lied hagyományának két örököse, az 1889-es Carmen Sylva-dalok és az 1898-as Hét dal követnek. A francia dal, azaz mélodie formája kötetlenebb, zenéje gyakorta hangfestő, és a prozódia szerepe jelentősebb, egyfajta beszédszerűséget előidézve. Ebbe a műfaji csoportba tartoznak Hubay Victor Hugo-megzenésítései, amelyek 1882 és 1898 körül jelentek meg. A hangversenyt végül a Végvári-dalok zárják majd 1920-ból, visszakalauzolva a magyar vidékre a hallgatóközönséget, mintegy keretes szerkezetűvé téve a hangversenyt.    Hubay: Tizennyolc eredeti magyar dal, op. 2 » 11. Kis furulyám szomorúfűz ága, 12. Száll a felhő Csölley Martin (bariton), Szabó Ferenc János (zongora) Hubay: Carmen Sylva öt költeménye, op. 29 Gőgh Laura (alt), Szabó Ferenc János (zongora) Hubay: Enfant si j’étais roi, op. 71/3 Hubay: Si j’étais Dieu, op. 17/5 Hubay: Három dal, op. 12 Csölley Martin (bariton), Szabó Ferenc János (zongora) Hubay: Hét dal, op. 61 Havas-Horváth László (tenor), Szabó Ferenc János (zongora) Hubay: Végvári-dalok, op. 113 Csölley Martin (bariton), Szabó Ferenc János (zongora)   Rendező: Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont