Matinékoncert: Rohmann Ditta és Gulyás Márta kamarakoncertje

Kodály ifjúkorában csellózni tanult, első zenei élményei és zeneszerzői próbálkozásai a vonós kamarazenéhez kötődnek. Két korai kompozíciója, az 1909-ben keletkezett Szonatina, illetve az op. 4-es Szonáta a századforduló átmeneti, képlékeny zenei nyelvében íródott, Debussy hatása átütően érezhető rajtuk. Ugyanakkor asszociálhatunk a magyar népdalra is, amelyet Kodály ezidőben kezdett kutatni. Dohnányi op. 8-as b-moll cselló-zongora szonátája a késő romantika esztétikáját hordozza magában. Kodállyal ellentétben Dohnányi nem szakított a német zenei hagyománnyal: 1899-ben befejezett szonátájában felfedezhetjük Brahms hatását, például a záró variációs tételben, amely a német zeneszerző legkedvesebb műfaja volt. Kodály: SzonatinaKodály: Cselló-zongora szonáta, op. 4Dohnányi: b-moll cselló-zongora szonáta, op. 8 Rohmann Ditta (cselló), Gulyás Márta (zongora) Rendező: Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont