Szabó B. - Varró D.: LÍRA ÉS EPIKA

Két testvér, két különböző természet, kétféle világlátás: Líra inkább álmodozva figyeli a világot, Epika viszont kalandról kalandra veti magát. Amikor útnak indulnak, hogy megértsék önmagukat és egymást, játékos, verses formában tárul fel előttük – és a nézők előtt – a képzelet, a nyelv és a történetmondás végtelen birodalma. A Líra és Epika mese a szavak erejéről, az eltérő nézőpontok gazdagságáról és arról, hogy a világot nemcsak megélni, hanem elmesélni is lehet. Humorral, költészettel és színházi játékossággal vezet végig azon az úton, ahol a fantázia és a gondolat egyszer csak közös történetté áll össze. Szereposztás Poézis király, Líra uralkodója – Poroszlay Kristóf Szinesztézia királyné, a felesége – Borsos Beáta Líra herceg, a fiuk – Krausz Gergő Spondeusz, tréfás lírai apród – László Gáspár Pirikkiusz, tréfás lírai apród – Bánvölgyi Tamás Licencia, lírai udvarhölgy – Sziládi Hajna Eposz király, Epikum uralkodója – Szegezdi Róbert Prozetta királyné, a felesége – Tánczos Adrienn Epika királykisasszony, a leányuk – Rigó Mária e.h. Kroki, prózai udvari bolond – Szívós László Próza márki, epikumi lakos – Rédei Roland Anyakönyvvezető – Fekete Marianna Alkotók Dramaturg: Varsányi Anna Díszlettervező: Mátravölgyi Ákos Jelmeztervező: Michac Gábor Zeneszerző: Dinyés Dániel Súgó: Jánoska Zsuzsa Ügyelő: Hajdu Róbert Rendezőasszisztens: Fekete Marianna Rendező-koreográfus: Hojsza Henrietta